Gyakran Imsételt Kérdések

Az üveggyapot és a kőzetgyapot is remek hő- és hangszigetelő paraméterekkel rendelkezik, így mindkettő ideális választás lehet például a padlás szigetelése vagy utólagos tetőtér beépítés során.
Sokszor a gipszkarton fal kialakítása mellé is használják ezt a két szigetelőanyagot, amik mostanra jóval népszerűbbé váltak mint a PVC vagy a hungarocell.
 
Az üveggyapot tulajdonságai
Az üveggyapot úgy jön létre, hogy az üveget megolvasztják majd centrifugálják, így egy kristályos szerkezetű, üvegszálakból álló, tapintásában gyapjúszerű anyag jön létre. Az üveggyapot a hangot és a hőt is jól szigeteli.
 
Ez a fajta ásványgyapot kvarchomokot is tartalmaz és mellé adalékanyagot, ami a tekercset egyben tartja. Mivel az üveggyapot gyapjúszerű, ezért bár jó szigetelő, mechanikai hatásoknak nem tehető ki. Akár szállítás során is összenyomódhat, az üveggyapot tehát nem lépésálló szigetelőanyag.
 
Leggyakrabban tetőterek és álmennyezetek szigetelésére használják de fedélszékes vagy vasbeton koporsófödémes magastetők, kéthéjú, könnyűszerkezetes lapostetők, fafödémek gerendái közötti és fa padlószerkezetek párnafa-közeit kitöltő szigetelőanyagként is működik.
 
Üveggyapot hőszigetelés és hangszigetelés
Az üveggyapot előnyei

1. Fenntartható, környezetbarát anyag

1. Rugalmas töltőanyag, könnyen formázható, vágható

1. Nem porzik

1. Tűzvédelmi szempontoknak, előírásoknak megfelel

1. Többféle sűrűségben kapható

1. Kiváló szigetelőanyag, ami a réseket is tökéletesen lefedi

 
Az üveggyapot hátrányai

1. Az üveggyapotot óvni kell a nedvességtől, mert nedvességtűrő képessége alacsony. 

1. Sokszor egy réteg cellulóz hozzáadásával igazán hatékony csak: a levegő átszivárog az üveggyapoton, ha az nem elég vastag.

1. Mivel rugalmas, ezért nem tartja meg magát.

1. Nem lépésálló, mechanikai hatásokkal szemben nem strapabíró.

 
A kőzetgyapot tulajdonságai
A kőzetgyapot alapanyaga a bazaltkő, amelyet megolvasztanak, majd különböző tárcsákra terítenek ki, melynek köszönhetően kemény, üvegszerű tábla formájában szilárdul újra a kőzet. Főleg homlokzati hőszigetelés kialakításában használják.
 
Kőzetgyapot hőszigetelés és hangszigetelés
A kőzetgyapot előnyei
A kőzetgyapotnak sok közös erőssége van az üveggyapottal. Ezek a közös előnyök:
 

1. Természetes anyagból készül

1. Kiváló akusztikus értéke van

1. Könnyen vágható

1. Egy lépéssel közelebb kerülünk a penészmentes ház felé

1. Kémiailag semleges, így nem lép reakcióba más anyagokkal

1. Több évig, évtizedig jó megoldást nyújt

1. Tűzálló, ami épületszerkezeti szabályoknak is megfelel: főleg magas épületek nyílászáróval rendelkező homlokzatain használják, mivel szabály mondja ki, hogy csak nem éghető anyagokat lehet felhasználni ilyen esetekben

 
Előnyei az üveggyapottal szemben:

1. Nem zsugorodik, jobban ellenáll a mechanikus hatásoknak

1. Átereszti a párát

1. Víztaszító, nem szükséges további szigetelőanyag használata

1. Nagyon tartós, és lépésálló

1. Nem változtatja a térfogatát, nincs hőtágulása

 
A kőzetgyapot környezetbarát, fenntartható alternatíva a szigetelésre. 99%-ban a bazaltszálak képezik, a fennmaradó 1%-ot pedig általában a műgyanta adja, amely a szálak egymáshoz tapadását biztosítják, hasonló anyagot használnak még ahhoz, hogy a kőzetgyapot vízlepergetővé váljon.
 
A kiváló akkusztikai tényezők miatt a kőzetgyapottal szigetelt ház esetében nincs “doboz-hatása” a hangoknak. Ideális lépésálló szigetelőanyag, gyakran használják a betonpadlók hangszigeteléséhez.
 
A kőzetgyapotot vakolni is lehetséges: leggyakrabban homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében használnak vakolható kőzetgyapotot.
 
A kőzetgyapot vagy üveggyapot felhasználása
A kőzetgyapot leggyakoribb felhasználási területei:

1. Homlokzati hőszigetelés

1. Álmennyezet, magastető

1. Szerelt válaszfalak

1. Tetőterek, padlások

1. Tehermentes fődémek

1. Padló

 
Az üveggyapot leggyakoribb felhasználási területei szinte ugyanezek, azzal a kivétellel, hogy mivel nem lépésálló, ezért padló szigetelésére nem használható.
Szigetelő anyagok árai
Az üveggyapot árát a szálsűrűség befolyásolja. Fontos, hogy minden termék emiatt más és más: vízszintes, ferde, vagy függőleges síkon különböző üveggyapotot javasolt használni.
 
Az üveggyapot kedvezőbb áron közel azonos minőséget biztosít, mint a kőzetgyapot. A rugalmasság, a könnyen kezelhetőség és az ár mind az üveggyapot mellett szólnak.
 
A kőzetgyapot masszív, használata nehézkesebb, és akárcsak az üveggyapot, ez sem tápláléka a különböző rágcsálóknak, emiatt mindenképpen időtálló befektetés. Magasabb ára mellé egy kicsivel jobb hangszigetelés párosul, mint az üveggyapotnál.

Tudjuk milyen nehéz az építkezés azok számára, akik nem jártasak ezen a területen. Egy átlagos magyar család számára többhavi  fizetésbe kerül a vékonyvakolat megvásárlása, a kivitelezők munkája. A vékonyvakolat szabja meg az épület végleges formáját, amely döntésünk miatt lehet hosszantartó dekoratív, vagy kifakult, foltos, is.

Vásárlás

• Az épület egyes felületei jobban ki vannak téve az időjárás viszontagságainak mint a védettebb felületek. A környezeti hatásoktól sajnos minden színező idővel világosodik szín fakulását többek közt a pigment minősége, a vakolat összetétele, UVA, UVB sugárzás ereje, beesési szöge, kivitelezés folyamata, stb. befolyásolja. A vödrös, már gyárilag bekevert vékonyvakolattal szívesebben dolgoznak a kivitelezők a műgyantatartalom, feldolgozhatóság, stb. miatt. 
• Kérdezze meg az eladót a nyitott időről (menyi ideig lehet folt mentesen eldolgozni),+ 25C és + 5 C fokon.
• A gyenge minőségű vakolat színeltérést, színfakulást, foltosodást, stocosodást okozhat, melyért a gyártó nem mindig vállal felelősséget.
• Mindenfajta kifogással kibújik a reklamáció alól.
• Ha homlokzati hőszigetelő rendszerre vásárolja a vakolatot, kerülje a sötét színeket a rendszer túlmelegedésének elkerülése érdekében.
• Határérték a  HBW 25. Ettől kisebb értékű színek használatát  a gyártók nem javasolják.
• Ha lehet inkább oxid alapú színezőkből válasszon, (a piros, citromsárga és ezek keverékei általában nem azok), mert az oxid színezők a természetből származnak, és nagyobb a színtartóságuk mint a kémiai úton előállítottak.      
• Érdeklődjön a szállítási határidőkről, (legjobb az azonnali színkeverés).
• A színek nagyobb felületen erősebb árnyalatként tűnnek. A vödörben lévő vakolat a felhordás, kiszáradás közben sötétedik (szemben a mészhidrát alapú zsákos anyagokkal, amelyek világosodnak)
• A kiszállított vakolatot helyezze fagy, és hősugárzás mentes helyre.

Kivitelezés

• A már fent említett anyagbeszerzés után, ellenőrizze le a kivitelezőt (referencia munka, elégedett megrendelők)
• A kivitelezőnek legalább annyi szakmunkással kell rendelkezni, amennyi munkaszint van plusz egy személy az anyag feladására.
• Az alapfelületnek teljesen síknak, pormentesnek, +5C - +25C fokosnak, gödör, kitüremlés, fagy mentesnek kell lennie.
• Amennyiben a felület nem sík, gletteljük át (a vakolat szemcséi követik az egyenetlenségeket,)
• Járdát, terasztetőt, ablakot, stb. érdemes letakarni.
• Az alapozó legyen a vakolattal azonos színű. Teddy hengerrel egyenletesen folt mentesen kell felhordani. A rosszul felhordott alapozó a vakolat színeltérését, struktúra elváltozást okozhat.
• A vakolatot, alapozót a megadott mértékben az időjárási körülmények figyelembevételével vízzel fel lehet hígítani.
• A vakolatot rozsdamentes glettvassal kell felhordani, munkaszintenként kb. 2 m-es lemaradással, és a szemcseméretben fel, a többletet lehúzni, (a vastagabb anyagban nem gördülnek ki a szemcsék a vékonyabban nincs gördülőszemcse, és ez foltosodást, színváltozást eredményez)  
• +5C és + 25C fok közötti napi átlaghőmérséklet közt dolgozhatunk, naptól, széltől, esőtől védjük a felületet. 
• A behúzandó homlokzatot érdemes úgy kiválasztani, hogy árnyékba legyen (az árnyékos oldalakon körbejárni a házat).
• A behúzott felület szélénél hagyjunk vastagabb réteget, hogy a dörzsölési idő után stocmentessen össze tudjuk dolgozni a következő behúzással.
• A PVC.  vakolat simító hajlékony legyen, hogy jobban felvegye az alapfelület egyenetlenségeit, ne tolja le a vakolatot. 

Amennyiben homlokzati hőszigetelő rendszert szeretne, ebben is segítünk.

A polisztirol lapok felragasztása

Hosszú egyenes léccel nézzük át a falat, a nagyobb gödröket (1-2cm-től) vakoljuk ki. Szereljük fel az alumínium indítóprofilokat, távolítsuk el a málló vakolatot. Javítsuk ki a hibákat, portalanítsuk /víz/ a falat. Az eldolgozni kívánt ragasztó mennyiségének kb. 30% vizet öntsük a vödörbe, majd kézi keverőszáras fúróval keverve folyamatosan adagoljuk hozzá a száraz ragasztóport mindaddig, amíg elérjük a kívánt sűrűséget (az egyenes, simább falnál tejfelszerű, rosszabb falaknál sűrűbb legyen) majd 10 perc múlva ismét keverjük át csomómentesre. Csak annyi ragasztót keverjünk, amennyit 1 órán belül felhasználunk. Beszerezhető olyan erre a célra kifejlesztett hab is amelyet kisméretű palackból a lemezre kifújva dolgozhatunk és 10 perc után dűbelezhetünk.   A hőszigetelő lemezekre a ragasztót az élek mentén folyamatosan, valamint - a felületén legalább 6 helyen - pontokban kell felhordani. Ez a felragasztási mód biztosítja a kisebb falfelületi egyenetlenség esetén a lemezek tervszerű síkba helyezését (ha az egyenetlenség 1,5cm-t meghaladja, a munka megkezdése előtt a falat ki kell javítani). Régi épületeknél és alapvakolaton, beton felületeken, illetve többszintes épületeken a hőszigetelő lemezeket - a ragasztó megkötése után legalább 24 órával - műanyag dűbellel is rögzíteni kell. A dűbel tányérjának a helyét a tányér vastagságában marjuk ki fúrógépbe fogható maróval (ha a ezt nem tesszük meg  elhúzhatja a síkból a polisztirol lemezt).  A lemezeket kötésben a síkban kell elhelyezni (lemezeket éles késsel apró fogú félkészfűrésszel célszerű vágni) a táblák síkját hosszú léccel ellenőrizzük (rosszabb minőségű felületnél zsinórhoz állítsuk be a lapokat, az épület szélein függőlegesen is húzzunk ki zsinórt). A sarkoknál fogazott kötésben az elülső lemez élnek a falsíkból annyira kell kiállnia, hogy a merőleges lemezt teljesen átfedje (jobb ha 1-2 cm-rel hosszabbra hagyjuk és később levágjuk, csiszoljuk), közöttük hézag ne maradjon. A ragasztó megkötése után a sarkon kilógó lemezdarabokat le kell vágni, a sarkokat, éleket a síknál 2-4 mm-rel bentebb kell csiszolni, (hogy az élvédő ne álljon ki a hálózás síkjából) . Az egész felületet (táblák surló fényben való megjelenése elkerülésére, és a jobb tapadás érdekében) át kell csiszolni, olyan egyöntetűre hogy ne lehessen észre venni hol kezdődik, és végződik a tábla.

Hálózás

Ha a hőszigetelő lemezek elhelyezése és az üvegszövet beépítése között több hét telik el (a lemez elszíneződik), a csiszolást meg kell ismételni. Elsőként ajánlott az élvédőket ragasztóba síkba elhelyezni. A friss ragasztót függőleges mozdulatokkal felhordjuk a lemezre legalább 1 m szélességben fogazott glettvassal majd ebbe függőlegesen legörgetve besimítjuk a hálót úgy, hogy a hálósávok legalább 10 cm-es átfedésbe kerüljenek. A hálót sima élű glettvassal átsimítjuk, majd pillangónak becézett kb. 60 cm széles szerszámmal még áthúzzuk és így egy rétegben tökéletesen egyenletes, sík felületet érhetünk el. A felület hibáinak a javítását nem szabad hígabb anyag áthúzásával (másodolás) megoldani, mivel az elhígított ragasztó gyengévé, porlódóvá válik. A sarkoknál 20 cm-el át kell fedni az épület másik oldalára, kivéve ha hálós sarokvédőket használtunk. Az ajtók, ablakok sarkainál valamint egyéb olyan helyeken, ahol nyírófeszültség várható, célszerű átlósan elhelyezett üvegszövet sávokat alkalmazni. Az élek és hajlatok beborításánál különösen ügyelni kell arra, hogy a háló alatt ne keletkezzenek üregek. Ha a homlokzat közvetlen erős napsütésnek ,esőnek, vagy erős szélnek, van kitéve, ez a munkafolyamat nem végezhető!  +5 C alatt, illetve esőben nem szabad dolgozni. A szabadon maradó felületeket (üveg, fa, fém, stb.) óvni kell a szennyeződéstől

Alapozás

Az alapozót a vödörben jól fel kell keverni, (a gyári utasításnak megfelelően hígítható, ecsetelés, hengerezés, szórás). A száradás függ az időjárási körülményektől. Különösen kell ügyelni nedves időben (magas páratartalom, köd), mivel a száradási idő ilyenkor hosszabb. A levegő, az alapanyag, és az alapfelület hőmérséklete nem lehet alacsonyabb mint +5 C. Minden szabadon maradó felületet (bádogozás, üveg, fa, alumínium, párkányok, stb.) feltétlenül védeni kell!

Vékonyvakolat felhordása

Célszerű a kisebb felületeket a színezés végére hagyni, (ha elfogyna az anyagunk, könnyebben ki tudjuk számolni, hogy mennyit kell még rendelni, kisebb, hátrébb eső felületre essen az esetleges árnyalati eltérés). Nagyobb homlokzatnál többen végezzük a munkát, több szintnél egymás alatt kb. 2m-es lemaradással folyamatosan, magállás nélkül dolgozzunk, a dörzsölést külön emberre bízzuk (elég néhány perc lazítás, és máris meglátszik a struktúrán). A vékonyvakolatot a vödörben lassan forgó kézi keverőgéppel fel kell keverni, több vödör tartalmát egyszerre keverjük össze, és egy homlokzatra való mennyiséget lehetőleg egyszerre (ha esetleg úgy tűnik, hogy kevés az anyag, hagyjunk meg utoljára egy teljes felületet és az utólagosan rendelt színezővel keverjük össze a maradékot). Rozsdamentes acélsimítóval a szemcsenagyság vastagságában felhordjuk (gletteljük), és 5-10 percen belül műanyagsimítóval eldörzsöljük (körkörösen, vízszintesen, függőlegesen). Ha nincs tapasztalatunk, kezdjük a gyakorlást egy próbafalon (ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, hívjunk inkább szakembert). Ha egy felületen több színű vakolatot szeretnénk, a színváltásnál, papírszalagot ragasszuk fel a felületre, és húzzuk fel,simítsuk el a vakolatot, még megszáradás előtt távolítsuk el a  szalagot. A megkötött a vakolat a szélénél ismételten ragasszuk fel a kész vakolatra a szalagot, és húzzuk fel, simítsuk el a másik színű vakolatot, még nedvesen vegyük le a ragasztószalagot. Az időtartam az időjárástól és az alapfelülettől függ. A munkafolyamatot tilos erős szélben, napsütésben (mivel a vakolat külseje hamarabb szárad, bőrösödik, nehézkes eldörzsölni, a simító felgyűri a vakolatot), +5 C alatt (ez vonatkozik a levegő, az anyag, és az alapfelületre) végezni. A magas nedvességtartalom gátolja a vakolat kötését. Az első napon (száradásig) esőtől és naptól óvni kell a felületet. A szerszámokat és eszközöket minden hosszabb munkaszünet előtt, munka közben vízzel le kell tisztítani. 
Ezeket a jó tanácsokat legjobb tudásunk szerint írtuk, de nem teljes körű, a kivitelezés szakértelmet kíván.   

A polisztirol hőszigetelés felépítése: EPS pihentetett polisztirol lap, ragasztó, ill. ragasztó tapasz, üvegszövet háló, dübel, élvédő és lábazati kezdőprofil, különböző struktúrájú és színárnyalatból álló homlokzati vékony vakolatból áll. A polisztirol szigetelés csomagolásán található, a hővezetési tényező (λ, mértékegysége: W/mK), és (R, mértékegysége: m2K/W) hővezetési ellenállás adatai. Ezek segítségével könnyen kiszámítható, a tervezett szigetelés hő átbocsátási tényezője ( U, mértékegysége: W/ m2K). Polisztirolszigetelés, EPS (expandált polisztirol) hőszigetelő lapok hővezetési tényezője (λ) átlagosan 0,04 W/mK. A 2006. évtől bevezetett polisztirol hőszigetelés követelményértékei: falak: k ≤ 0,45 W/ m2K. Ez már elérhető kb. 8-12 cm polisztirolszigetelés alkalmazásával, a fal fajtájától és típusától függően. 

Az éghetőség, a tűzzel szembeni viselkedés vizsgálata és a tűzveszélyességi osztályba sorolás az MSZ EN 13501 szerint történik. Az EPS 80 habok az E kategóriábatartoznak. A korábbi szabályozás megnevezései szerint ezek a termékek a „nehezen éghető” kategóriába tartoznak. A polisztirol hőszigetelés termékek kizárólag közvetlen nyílt lánggal történő érintkezés esetén égnek, de az égéshő elvételét követően önkioltóan viselkedik. A polisztirolszigetelés termékek, égésgátló anyagok hozzáadásával készülnek. A hőszigetelés, szinte minden esetben valamilyen fedőréteggel van ellátva, ezáltal a közvetlen nyílt lánggal történő érintkezése szinte kizárt. A forró levegő, vagy füst a szigetelő anyag égését nem okozza. 

A rosszul szigetelt ház, lakás, vagy épület központjában a hőmérséklet jóval több, mint a falak mellett, ilyenkor szoktuk azt érezni, hogy sugárzik a hideg a falakból, padlóból, födémekből. A polisztirol hőszigetelés az épület bármely pontjainak egyenletes melegét teszi lehetővé. 
Nagyon fontos szempont, a polisztirol szigetelés figyelembevételénél, hogy rendkívüli mértékben csökkenti a költségeinket. A fűtési energiatakarékosság pénz spórolási lehetőséget rejt a háztartások számára. 
A fűtési energiatakarékosság mellett ne feledkezzünk meg a fordítottjáról sem. Szakemberek kimutatták, hogy a polisztirol hőszigetelés ebben is segít, mert ahogyan télen benn tartja a hőt, és nem engedi bejutni a hideget, úgy nyáron a meleget zárja ki, és a hűvösebb levegőt őrzi. Tudni kell, hogy a hideg energia háromszor olyan drága, mint a meleg energia, vagyis az, hogy nyáron a lakás hőmérsékletét egy fokkal csökkentsük, háromszor annyiba kerül, mint az, hogy télen egy fokkal növeljük azt. A polisztirol hőszigetelés tehát megéri a klímával rendelkezőknek is. 

Az energiaárak folyamatos növekedése, a környezet- védelem és a rendelkezésre álló energiaforrások szűkössége miatt, egyre nagyobb igény mutatkozik a polisztirol hőszigetelés, polisztirol szigetelés alkalmazására. Az egyik legelterjedtebb hőszigetelő rendszer típus. Kitűnő hatékonyságú és esztétikus megoldás a családi házak és lakások hő megtartó képességégnek növelése céljából. Dryvit szigetelés, polisztirolszigetelés, polisztirol hőszigetelés, hungarocell szigetelés ugyan azt jelenti. Noha az ország különböző pontjain, más-más néven váltak ismerté, és még a kivitelezők is másképpen nevezik. A dryvit szigetelés kiválóan alkalmazható utólagos szigetelésnél illetve új épületek homlokzatszigetelésre is egyaránt, a legkülönbféle anyagú falazatoknál: beton, vasbeton, tégla, meszes vagy cementes vakolat, cementkötésű faforgácslap. 

„Lélegző falak” - ezt a kifejezést gyakran alkalmazzák. A „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztül távozik. Vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számítások során 3 variációt elemeztek:​

• nem hőszigetelt falak,
• 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak,
• 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak.

 Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része alig 3-4% jut a határoló falakra, födémekre, padlókra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 96-97 %-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre.

A polisztirol szigetelés páraáteresztő. Ez azt jelenti, hogy semmilyen tér-elhatároló felületen, szerkezetben, nem akadályozzák a kellő páraáramlást. Az EPS 80 páraáteresztő képessége általában jobb, mint például a tömör téglából készült falazatoké. Az EPS 80, hungarocell szigetelés az épületek páraháztartását jelentősen nem befolyásolja. Ennek értelmében, ha a nyílászárók tökéletesen zárnak, a falakon keresztül, sem polisztirol hőszigetelés, sem polisztirolszigetelés nélkül nem képes a páratöbblet eltávozni, éppen ezért a tökéletesen záró nyílászárókat olyan szellőztetőkkel kell ellátni, amelyek segítségével, a többlet pára elvezetésé lehetővé válik. A rosszul, vagy egyáltalán nem hőszigetelt házakban hő hidak keletkeznek, melyek mentén a levegőben lévő páratartalom kicsapódik és a falakon gombásodást, penészedést okozhat.